A kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálat mellett egyre több vállalat egészségmegőrző juttatást is nyújt dolgozóinak. De vajon mennyien kezelik tudatosan a dolgozók egészségére fordított pénzt és figyelmet? A cikkben összefoglalom, milyen előnyök vannak amögött, ha a vállalat nem csak költ, de oda is figyel a dolgozó egészségére.

A munkaköri-, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről jelenleg a 80/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet fogalmaz meg érvényes iránymutatást (a korábbi 33/19998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása). A rendelet hatálya a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében minden munkáltatóra kiterjed, aki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A munkaköri alkalmassági vizsgálat a rendelet szerint annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálat mellett azonban sok vállalat tesz ma már a dolgozói egészségmegőrzéséért is – csak részben azért, hogy a dolgozó jól érezze magát, mert a gazdasági verseny szereplői részéről elfogadható szempont, hogy erőfeszítéseket vállalnak a betegség miatt kieső munkaidő csökkentéséért.

Egészség mint juttatás
A kormány adókedvezménnyel támogatja az egészségmegőrzést szolgáló juttatásokat; az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról úgy rendelkezik, hogy egészségpénztári utalvány és önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 20%-áig (13.800 forintig) adómentes. Természetesen e fölött is adható ilyen címen juttatás, az azonban már adózás alá esik.
A gondoskodó vállalatok a juttatott összeggel valójában arról hoznak döntés, milyen szintig támogatják a dolgozóik egészségmegőrző akcióit. Ezen túlmenően azonban dönthetnek a juttatási formáról is. Az egészségpénztári utalványt a dolgozó szabadon használhatja fel szűrővizsgálatra, fogászati kezelésre vagy akár wellness szolgáltatásokra.
A vállalatok azonban határozhatnak úgy is, hogy nem pénzhelyettesítő utalványt, hanem gondoskodó szolgáltatást – például menedzserszűrést – nyújtanak a dolgozóknak.

Egészség mint érték
Egy interneten körbejáró bölcsesség azt mondja, hogy „pénzért kapsz orvost, de egészséget nem„ – az egészséget máshol kell tehát összeszedni (vagy nem elveszíteni?).
Olyan korban élünk, amikor az egészségért tenni kell – hangsúlyozza Dr. Tamasi József, aki holisztikus szemléletű orvosként 1992-ben alapította meg a Biovital-Melissa Egészség- és Wellnessközpontot, ahol ma már több ezer munkavállaló foglalkozás egészségügyi vizsgálatát, korszerű szűrővizsgálatokat és kezeléseket végeznek. A szolgáltatás különlegessége, hogy a központ szelíd gyógymódok iránt elkötelezett orvosai életmódtanácsokkal és terápiás tervvel látják el a pácienseket, és folyamatosan kontrollálják az állapotváltozás – amennyiben a páciens igényli.

A pénzbeli juttatáshoz képest mást vállal az a cég, aki a dolgozói rendszeres állapotelmérését finanszírozza, mert így hozzájárul az egészségmegőrzéshez, és ezzel kifejezi, hogy számára érték a dolgozó egészsége. A 2007. év Legjobb Munkahely pályázat első helyezettje, a Market Építő Zrt. az erősségét a dolgozókkal való tényleges törődésben látja. Ennek érdekében minden munkatárs ingyenesen kapja napközben az üdítőt, a kávét, az almát, az ebédet és a havi vitaminadagot. Sőt, megállapodást kötöttek egy sportcentrummal és egy magánkórházzal is, ahol átvállalják mindennemű orvosi vizsgálat, kórházi kezelés költségét – ed az hál ’istennek, ennyi gondoskodás mellett, nem gyakori kiadás. (HR Portál, 2007.12.18. Mitől lesz egy vállalat az év legjobb munkahelye?)

Gubola Eszter értékesítési vezető (Biovital-Melissa) is úgy látja, hogy egyre szélesebb azoknak a vállalatoknak a köre, akik egészségmegőrző vagy kezelő programokat fizetnek dolgozóik részére – többnyire menedzsereknek, de évről-évre többen vannak azok is, akik minden dolgozójukra kiterjesztik ezt a gondoskodást. A leggyakrabban igényelt szolgáltatás az úgynevezett preklinikai szűrővizsgálatok, melyekkel a betegségre utaló tünetek megjelenése előtt már ki lehet mutatni egészség-problémákat, és így megelőző programokkal, többnyire életmód-változtatással elkerülhető a betegség kialakulása.
A vállalatok természetesen kíváncsiak arra, hogy milyen egészégi állapotnak örvendenek dolgozóik, ezért visszajelzést is várnak a szűrővizsgálatok tapasztalatairól. Erre a törvény olyan módon ad lehetőséget, hogy összegző statisztika formájában, személyazonosítására nem alkalmas módon készülhet jelentés a dolgozók egészségi állapotáról. A Biovital-Melissa Egészségközpont a statisztikák mellé javaslatot is megfogalmaz; a cég dolgozói számára hasznos rendszeres vizsgálatokat és terápiákat javasol. A vállalat ebből valamit megtanulhat a működéséről: kiderül, ha túlzottan sok stressz, vagy ha a folyamatos ülőmunka következményei már megjelentek és azok ellensúlyozására van szükség – mondjuk ergonomikus székek, irodai torna vagy masszázs formájában.

Ahol az érték jelentkezik
Már az nagy eredmény, hogy egy egészségközponttal együttműködve, a vállalat képet kap dolgozói egészségi állapotáról. Jómagam, személyügyi szakemberként (és magánemberként) még nagyob értéket látok abban, hogy a korai diagnosztikai módszerek alkalmazása révén az egészség, nem pedig a betegség áll a figyelem középpontjában!
A konvencionális orvoslás bár hazánkban még nem alkalmazza a preklinikai diagnosztikai módszereket, az Enderlein féle vércseppanalízis vagy a termovíziós vizsgálat, más néven hőtérkép készítése, amit a Biovital-Melissa Egészségközpont orvosai alkalmaznak az egészségi állapot felmérésére, a korai betegség előrejelzés világszerte egyre ismertebb eszközei. A páciensnek bár furcsa hallani, mi minden bujkál benne, amiről eddig nem tudott, de szerencsére a tájékozottság már tart ott, hogy szívesen elfogadják az orvosok tanácsait.

Személyesen győződtem meg róla, hogy egy csepp vérem milyen „gonoszul” elárulta a karácsony óta folyamatos ünneplések során tanúsított, édességek iránti elgyengülésemet. Makkegészségesnek hittem magamat, a vizsgálat végén azonban megkaptam a terápiás javaslatot: böjt és tisztítókúra, a bélflóra egészséges állapotának helyreállításáért. E nélkül komolyabb bélrendszeri elgombásodásnak és gyulladásoknak nézek elébe. Nos, bár sejtettem, hogy a dőzsölés előbb-utóbb rosszat hoz, de hogy ez már ott is van, az megrémített. Azóta egy szem édesség sem megy le a torkomon.

A munkáltató szervezeteknél is jelentkezik az előnye annak, ha a dolgozók a betegségek helyett az egészséggel foglalkoznak többet. Várható, hogy az egészséggel törődés a vállalati kultúra része lesz a-a ami bizony nem rossz, mert gondoljunk csak bele, mennyi energiát őröl fel a betegségtudat és mennyit szabadít fel az egészség!

Válasszunk tudatosan

Összeállításunkban első sorban az orvosikiegészítő szolgáltatásokra (diagnosztika és szelíd terápia) koncentráltunk, mert a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokhoz ez könnyeb kapcsolható, és egyszerűen megvalósítható.. A vállalatvezetők, HR szakemberek, attól függően, mely szolgáltatások állnak legközelebb a saját vagy a munkavállalói kör szemléletéhez, széles kínálatból választhatják ki azt a partnert, akire rábízzák a dolgozók egészségét. Az egészség központok mind törekszenes színvonalas környezetben, időpontra hívás révén kényelmessé tenni az egyébként nem kedvelt „kötelező” orvosi viziteket. A különbségek az egészségközpontok között leginkább a szakorvosi gárda szemléletmódja, az intézet felszereltsége és ár tekintetében mutatkoznak meg.

A Legjobb munkahely pályázat nyertesének példáján keresztül azonban láthattuk, hogy ha kreatív a vállalat, egészen egyedi juttatásokkal is kényeztetheti munkavállalóit és kovácsolhat előnyt a gondoskodásból.

Petrány Viktória